A kaszinótojás története

A kaszinótojás története

Történelmi feljegyzések, utalások szerint először Olaszországban, Rómában készítették az első kaszinótojást, amely Marcus Apicius Gavius mesterszakács, szakácskönyv-író nevéhez köthető. A mesterszakács az I. században élt, egész Olaszországban elismert, köztiszteletben álló ember volt, rengeteg ajándékot és támogatást kapott a császári udvartól, ám extravagáns luxusban élt és teljes vagyonát a fényűző vendéglátásra költötte. Amikor megszállta a félelem az elszegényedéstől, papírra vetette receptjeit és a szakácskönyvét a latin mellett, görög nyelvre is lefordítatta. A sikerben már nem tudott fürdeni, mert a félelem olyannyira elborította elméjét, hogy megmérgezte magát.

Valószínűleg a két nyelven megjelent szakácskönyv is hozzájárult ahhoz, hogy Európában nagyon gyorsan elterjedtek a hidegkonyha alapreceptjei. A kaszinótojást hosszú ideig előételként tálalták, de a XIV. századtól megjelent a klasszikus svédasztalon és a mai napig a hidegtálak elengedhetetlen eleme.

Svédországban még ma is az a szokás, hogy a háziasszony már előre elkészíti az ételt és korán reggel a svédasztalra tálalja, mert a családban mindenki más-más időpontban ér haza; nem meglepő, hogy a skandináv országokban található a legtöbb hidegkonyhai ételekre szakosodott vendéglátóhely.

Különböző néven illetik a kaszinótojást, úgymint töltött tojás, mimózatojás, salátatojás, öltözött tojás... Érdekesség, hogy több nyugat-európai országban (főként Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország) az "orosz tojás" megnevezést kapta, mert a kontinens ezen országaiban főként oroszsaláta-ágyon kerül a hidegtálak mellé. Eme hidegkonyhai termékek látványa nagyon étvágygerjesztő: főtt krumpli, sárgarépa, uborka, alma, főtt kockára vágott csirkehús és a nevezetes olivje szósz, amit gyakran majonézzel vagy provanszáli szósszal helyettesítenek, mindezek tetejére pedig a kaszinótojás kerül.

1786-ban Nagy-Britanniában jelent meg az első olyan nyomtatott recept a kaszinótojásról, melyben "Deviled Egg" – "Ördögi tojás" néven tüntették fel. Az ördögi jelző az erős, pikáns ízesítésre utal. Egy feljegyzés szerint, az egyház hatására nevezték el az enyhébb fűszerezéssel, "gyomorkímélőbb" összetevőkkel készített kaszinótojást "Angel Egg", azaz "Angyali tojásnak".

"Deviled/Angel Egg" néven terjedt el az Egyesült Államokban is, ahol annyira közkedvelt hidegkonyhai étel, hogy a bevásárlóközpontokban előrecsomagolt kaszinótojás kapható a népszerű hidegtálak mellett.

"Ahány ház, annyi szokás", tartja a mondás; a különböző megnevezések mögött nemzeti konyhák receptjei, hidegkonyhai sajátosságai bújnak meg. Az előkészítés folyamata mindenhol megegyezik, a tojásokat keményre főzik, majd hosszában félbe vágják, a sárgáját eltávolítják. A töltelékbe kerül pépesítve a tojás sárgája, majd következnek az összetevők. A mustár, majonéz és petrezselyem mellett az alapvető fűszerek – só, bors, egy kevés cukor, szinte minden országban a kaszinótojás töltelékének részét képezi.

A további íz-élmény fokozásához felhasználható fűszerek, aromák tárháza pedig kimeríthetetlen, ahogy a kaszinótojások esztétikus tálalásának is csak a képzeletünk szabhat határt.

Scroll to Top